Louis különös viselkedése

*Harry szemszöge*

Éppen hazaértem a rádióból, bementem a házba és mivel találom magam szemben? Jade és Louis a kanapén smárolnak. A francba, már reméltem, hogy nyert ügyem van. Nem sokszor esett eddig meg, de most tényleg Jade kezében van az irányítás. Bár valami más lenne a kezébe, ami hozzám tartozik. Na jó, Harry állj le, túlpörögtél! Miközben magammal veszekedtem az ajtóban állva, feltűnt, hogy zavartan néznek rám.
- Minden oké?- érdeklődött Louis. Nem, baszd meg, semmi sem oké. Be akarom verni a képedet, tesó!
- Aha, persze, minden.- válaszoltam. Jade felpattant a kanapéról és elém szaladt, megállt előttem és felnézett rám. Milyen aranyos! 
- Biztos?- kérdezte suttogva, miközben megölelt.
- Nem.- feleltem halkan. Zavartan engedte le maga mellé a kezét én pedig felrohantam az emeletre. Ne haragudj, Jade, nem a te hibád. A szobámba érve indulatosan becsaptam az ajtót. Minden ellenséges volt. A dühömet a falon töltöttem le. Erőből ráütöttem ököllel. Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó.
- Harry...- szólított meg félénk hangon. Ráemeltem tekintetem. Óvatos léptekkel sétált felém, félúton egyszer meg is állt, de tovább jött. Karjait derekam köré fonta és felsőtestemhez bújt. Éreztem, hogy sír. Könnyei a pólómat nedvesítették. Elhúzódtam tőle, hogy fel tudjam emelni a fejét. Pillantását az enyémre kényszerítettem. Hüvelykujjal letöröltem az egyik könnycseppét.
- Nem akarlak titeket bántani, de annyira összezavarodtam. Magam sem tudom, mit akarok!- bökte ki. Igen, ezt tudjuk.
- Figyelj, nem hibáztat senki, csak tudod, én úgy érzem, tudom, mit akarok és úgy tűnt, elveszíthetem. Ezért lettem dühös.- mondtam neki mosolyogva, hátha úgy hisz nekem. Lassan közel hajoltam hozzá és óvatosan megcsókoltam. Pici testét az enyémhez öleltem, mikor elváltak ajkaink.

*Jade szemszöge*

A földszintről hangokat hallottunk, rögtön rájöttem, hogy Hayley és Niall érkeztek meg. Harry társaságában lementem az emeletről. A többiek közé ültünk a kanapéra. Louis kedve elég rossz volt és ez az én hibám. Nagyon sajnálom, de mit tehetnék? Harry-nek ugyan úgy szüksége volt rám akkor, mint neki most. De mi lesz, ha most Louis mellé állok és akkor Harry igényli a kedvességemet? Most muszáj lesz választanom, pedig nem akarok. Meg fogok ettől őrülni. Felpattantam a helyemről és kirohantam az utcára, felhívtam Danny-t, hogy segítsen rajtam. Eljött értem és beültünk a mekibe, ahol részletesen elmeséltem mindent. 

- Jade, a húgom vagy, nagyon szeretlek és éppen ezért nem hagyhatom, hogy ribancként viselkedj. Választanod kell!- vágta a képembe. Igaza van, de most hogyan válasszak? Mindkét srácra szükségem van! 

- Jó, hagyjuk ezt a témát! Beszéljünk inkább Amber szülinapjáról. Hogy lesz szerinted? Anyu beenged minket, vagy inkább vigyük el magunkkal valahová?- tereltem a témát. Kínos erről beszélnem vele. Meg egyáltalán bárkivel.
- Szerintem jogunk van a húgunkkal lenni a szülinapján. Azt mondom, menjünk mi.- felelte. Ekkor hirtelen eszembe jutott valami.
- Amber ugye szereti a One Direction-t?- tettem fel a költői kérdést.- Megbeszélem a srácokkal, hogy hagy aludjon nálunk aznap és majd másnap meg együtt lógunk a srácokkal. Vélemény?- érdeklődtem. Danny elvigyorodott.
- Szerintem imádni fogja a dolgot. Intézd el!- kérte. Miután fizettünk, Danny hazavitt. A nappaliban találtam a srácokat.
- Itt vagy, Jade! Már pont hívni akartunk, hogy hová rohantál úgy el.- mosolygott rám Liam. Milyen aranyos, érdekelte mi van velem. 
- Csak eszembe jutott, hogy beígértem Danny-nek mára egy találkát.- mosolyodtam el. A többiek is megkönnyebbülten mosolyogtak, kivéve Harry-t és Louis-t. Ők nem láttak át rajtam.
- Khm, Jade. Az igazat szeretnénk hallani!- szólt rám Louis.
- Azt hallottátok. Megyek, készítek valami kaját, biztos éhesek vagytok.- ezzel kifordultam a nappaliból és bementem a konyhába. Egy ideig nézelődtem, hogy mi van itthon. Hamar rá kellett jönnöm, hogy gyakorlatilag üres a hűtő.
- Srácok, valaki eljön velem vásárolni?- kérdeztem, mire Harry felpattant, felkapta a kulcsát és odajött hozzám. Lágyan az ajtófélfához döntött és egy apró csókot nyomott az ajkaimra.
- Mehetünk.- suttogta és ujjait az enyémekre kulcsolta. Megőrültem volna ? Sohasem csinált még ilyet. Minden esetre nagyon tetszett.  Kocsiba ültünk és meg sem álltunk a közeli plázáig. A kocsiból kiszállva újra a kezem után nyúlt, majd bent is kézen fogva sétáltunk a bevásárlókocsikig. Elengedte a kezem és hozott egy kocsit. Megosztottuk a melót, ő tolta én pakoltam bele. Már nagyjából öt perce vacilláltam két paradicsom közt, mikor a hátam mögött állva átlelte a derekamat, állát pedig a vállamra támasztotta.
- Miért válogatod ennyire?- motyogott a nyakamba.
- Mert a legjobbat akarom nektek.- válaszoltam egy szégyenlős mosollyal, majd kiválasztottam a szebbik darabot és zacskóba tettem a többivel együtt. Szembefordított magával és ott, mindenki előtt NYILVÁNOSAN megcsókolt. De ez nem egy olyan kis nyeszlett csók volt. Még a térdem is beleremegett.
- Úgy éreztem, fel kell vállalnom az érzéseimet.- húzta szexi féloldalas mosolyra a száját.

*Louis szemszöge*

- Majd hívlak, ha legközelebb lesz alkalmunk erre.- mondta egy kacér mosollyal az arcán, fehérneműben az ajtóban állva. Adtam neki egy utolsó csókot és a kocsimhoz sétáltam. A visszapillantóban megigazítottam a hajam, ami a hosszú, kemény menetnek köszönhetően össze-vissza állt. Hazaérve megbizonyosodtam róla, hogy Jade és Harry hazaértek. Nem csak azért, mert Jade nevetése hallatszott a konyhából, hanem mert valami étel illata terjedt a lakásban. 

- Sziasztok.- köszöntem be a konyhába, ahol uralkodott a káosz. A kis gerlicepárunk húst panírozott, természetesen mindent, beleértve egymást is totálisan összemocskolva. Benyögtek valami köszönésfélét majd visszatértek a főzéshez. Egy tálban már púposan állt a kisütött hús, de még mindig volt egy tucatnyi, amit még csak bepaníroztak. 

- Ti most egy hadseregnek főztök, vagy mi?- érdeklődtem.

- Nem, csak Niall-nek, meg a többieknek.- mosolygott Jade. Egy fél órával ezelőtt ugyan ezt a mosolyt láttam, csak nem ezen az arcon. Magukra hagytam őket a konyhában és leültem a kanapéra. Mikor elkészültek a vacsorával, kipakoltak az asztalra. Niall a kaja szó hallatán hármasával szedve a lépcsőfokokat rohant lefelé. Utána jött Hayley, aki ma nálunk alszik. Végül Zayn és Liam komótosan beszélgetve csatlakoztak. Vacsora közben rengeteg téma feljött.  Az esetek nagy többségében csak poénkodtunk. De ez így van rendjén, hisz fiatalok vagyunk. 

- Srácok, kérhetek egy hatalmas szívességet?- nézett fel a tányérjából Jade.

- Hallgatunk.- mosolygott rá biztatóan Zayn. Mit akarhat? Itt lakhat velünk, eltartjuk, mi kell még? 

- A húgom szülinapjáról volna szó. Mint tudjátok, odáig van értetek. Én pedig arra gondoltam, hogy ha nem lenne nagy teher, itt aludna a szülinapja előtti este, másnap pedig lóghatnánk együtt egy kicsit. Na?- nézett körbe reakcióra várva.

- Én benne vagyok.- mondta Niall. 

- Nekem is oké.- bólogatott Liam.

- Miért is ne?- helyeselt Zayn. 

- Komolyan rajtunk akarsz spórolni? A húgomnak szülinapja lesz, nem veszek neki semmit, inkább elhozom a srácokhoz, mert az úgy is ingyen van.- utánoztam a hangját. 

- Louis mi a szar ütött beléd?- förmedt rám Harry. Na ne. Már a legjobb barátom is az ő pártját fogja?

- Hagyd Harry...- végigsimította a karját.- Igaza van. Ne haragudjatok, nem akarlak kihasználni titeket.- ezzel felállt és kivitte a tányérját a mosogatógépbe. Több, mint valószínű, hogy a konyhában maradt, mert nem ült vissza közénk. 

- Akkora paraszt vagy, Louis.- vetett rám egy szemrehányó pillantást Zayn. 

- Hogy lehetsz ilyen bunkó?- értetlenkedve megrázta a fejét Niall is. 

- Mindenki a kis lotyó mellett áll? Liam, te is?- kérdeztem, mire Harry ököllel az asztalra csapott.  Itt mindenkinek a torkán akadt a lélegzet. 

- Hogy merészelsz így beszélni róla?- ordított rám. 

- Te meg minek hoztad ide? Itt él a nyakunkon. Nem csinál semmit.- dünnyögtem. 

- Az azért túlzás, hogy nem csinálok semmit, mert eddig igyekeztem átvállalni a házimunkát. Sajnálom, hogy csak ennyit tudtam teljesíteni.- mondta kimérten, majd merev háttal felsétált az emeletre. 

- Jade, nem úgy értettem...- indultam utána, vagyis csak akartam.

- Nem, hagyd most őt békén, Louis!- szólt rám Hazz és éppen készült Jade után sietni.

- Ne szólj bele, majd én eldöntöm, mit csinálok!- feleltem és Jade szobája felé vettem az irányt. Óvatosan benyitottam. A látvány, ami fogadott, szinte letaglózott. A bőröndje a szoba közepén és ruhákat dobált bele.

- Jade, mire készülsz?- kérdeztem az ajtókeretnek támaszkodva. Rám emelte könnyekkel teli tekintetét.

- Ugyan minek látszik?- kontrázott. Jogos, ott a pont. 

- Nem kell elmenned innen.- mondtam keserű szájízzel. Miért bántok én mindenkit akit szeretek? Mert szerencsétlen vagyok? Talán.

- Sajnos igazad volt, tényleg a nyakatokon vagyok. Nem szeretek útban lenni.- mondta és egy újabb adag ruhát gyűrt a bőröndbe. Eluralkodott rajtam a lelkiismeretem, na meg az érzéseim, ezért megragadtam a csuklóját és magamhoz húzva hosszan megcsókoltam. 

- Ne haragudj a modortalan beszólásomért! Tényleg nem akartalak megbántani.- néztem bocsánatkérően gyönyörű kék szemeibe. Egy könnycseppet letörölt az arcáról, majd végigsimította az én arcomat és lágyan megcsókolt.

Forduló tényállás

*Jade szemszöge*

Reggel az ébresztőhangomra ébredtem. Éppen csak kinyomtam, kaptam egy édes csókot. Harry kómás arckifejezése elképesztően aranyos volt. Szorosan magához húzott.
- Nem mész suliba, baby! Itt maradsz velem!-  közölte észvesztő reggeli rekedtes hangján.
- Muszáj vagyok. Év vége van.- feleltem, mire durcizni kezdett.- De ha leérettségiztem, utána ameddig nem találok melót, annyiszor maradok itthon, akárhányszor csak szeretnéd!- ígértem meg. Amint ezt kimondtam, lovaglóülésben találtam magam a csípőjén. Már feltűnt elképesztő testi ereje, de úgy tűnik, még mindig nem láttam mindent. Ujjai vándorútra indultak fedetlen derekamon. Lassan becsúsztatta kezét a haspóló szerű laza felsőm alá. Egész testem libabőrös lett, mikor hüvelykujjával óvatosan megérintette a mellbimbómat. Ujjaimat csuklója köré kulcsoltam és kedvesen, mégis tekintélyt parancsolóan levezettem kezét a derekamra. Tudtam, ha belemegyek a játékba, akkor tuti elkések. Vigaszképp adtam néhány apró csókot telt ajkaira. A fürdő felé vettem az irányt, hogy elvégezhessem reggeli teendőimet. Fehérneműben tértem vissza a gardróbomhoz. A tükörből láttam Harry-t, ahogy minden mozdulatomat figyeli. A mozdulataimon kívül a fenekemnek is egész nagy figyelmet szentelt. Hamarosan elkészültem és még volt negyed órám az indulás előtt. Ezt ő is nagyon jól tudta. Komótosan kimászott az ágyamból és elém sétált. Nem kerülte el a figyelmemet szinte tökéletes, majdnem csupasz teste. Egyik erős karját mögém csúsztatta és maga felé kezdett édesgetni. Törzsem az övéhez simult. 
- Harry, ne kísérts!- könyörögtem remegő hangon. Arcán megjelent egy szívdöglesztő mosoly.
- Pedig imádom nézni az arcod, miközben a puszta érintéseimmel megmozgatom a fantáziádat.- vigyorgott pimaszul.
- Én meg az arckifejezésedet imádom, amikor ezt csinálom.- mosolyodtam el és kezem levezettem az oldalán, majd óvatosan végighúztam a kezem a nadrágja domborulatán. Annyira elképedt, hogy volt időm kibújni a karjai közül. Felkaptam a hátizsákom és nyomtam egy puszit a meglepődött srác arcára. Szaladtam le a lépcsőn, ahol szó szerint Louis-ba botlottam.
- Jó reggelt, gyönyörű.- mondta, majd lágyan megcsókolt. Ezek a srácok szétszednek teljesen.
- Neked is, Louis.- nyögtem ki, mikor végre meg tudtam szólalni.
- Elvigyelek suliba?- ajánlotta fel. Életmentő ötlet, tekintve, hogy itt mindenkinek van kocsija, rajtam kívül.
- Azt megköszönném.- mosolyogtam rá.
- Akkor menjünk.- rázta meg előttem a kocsikulcsát. Elindultunk az ajtó felé, közben átkarolta a derekamat. Hozzá tudnék szokni ehhez a bánásmódhoz. Beültünk a kocsiba és mielőtt indultunk, még kaptam egy két csókot. Ez határozottan tetszik, bár kezdem ribancnak érezni magam a Harry-Louis-Jade hármasfogat miatt. Viszont dönteni sem tudok, úgyhogy egyenlőre marad a ribancélet. A suli előtt Louis leállította a motort és kiszálltunk. A kocsi takarásában még váltottunk néhány csókot.
- Majd csörögj, ja végeztél és ha tudok eljövök érted.- ígérte meg és adott még egy csókot, majd visszaszállt a kocsiba és elhajtott. Sóhajtottam egy nagyot majd elindultam befelé a kapun, ahol szinte rám ugrott két legjobb barátnőm.
- Na, melyik daliás herceg áll nyerésre?- érdeklődött Emily. Most mit mondhatnék, magam sem tudom.
- Hát, nem tudom. Harry-vel aludtam, Louis hozott el.- meséltem.
- Jade Clark, te feslett nőszemély.- röhögött ki Hayley. Egy kicsit igaza van, bár ő csak poénnak szánta. Bementünk a terembe, ahol mindenki röhögött meg poénkodott, majd mikor feltűnt nekik a jelenlétem, egy nagy csomó csaj körénk gyűlt.
- Jade, te ismered a One Direction-t személyesen?- kérdezték a picsák beizgulva. Mi lett ezekkel, eddig a létezésemről sem tudtak.
- Talán.- válaszoltam majd utat törtem magunknak és a helyünkhöz igyekeztem. Az érdeklődő lánycsorda azonnal utánunk jött.
- Mi az, hogy talán?- faggattak.
- Az, hogy hiába pitiztek, nem fogjátok megismerni őket általam.- mondtam ki a rideg valóságot. Sértődöttem oszlottak szét a padunktól. Órák után a Emily és Hayley a büfébe mentek én pedig a szakkör termek felé, mert még a jó múltkorában ott hagytam az egyik gitáromat a zeneteremben. Ahogy befordultam a folyosón, valaki mélyen felnevetett. Az undorító nevetést archoz tudtam párosítani. James. Jaj ne.
- Ni csak ki riszálta ide a csodás fenekét a suli legeldugottabb részébe?! Ha már eldugás, igazán élvezném, ha eldughatnám a farkamat a csinos kis szádban.- "bókolt" Azt hittem, ott helyben elhányom magam. Hogy lehet, hogy ezért a vadállatért a fél suli odáig van?
- James, én lennék a legboldogabb, ha megkímélnél a gusztustalan beszólásaidtól.- villantottam egy műmosolyt, majd sietősebbre vettem a lépteimet, de hiába. Elkapta a karom és a falnak nyomott. Alakjával ijesztően tornyosult felém, nem olyan védelmezően, ahogy Harry vagy Louis. Ajkai vészesen közel jártak az enyémekhez.
- Hm, most inkább elengedlek, de legközelebb tényleg megkapod ezt!- ahogy kimondta, kezemet dudorodó hímtagjára rakta. Fúj, komolyan hányingerem lett. Rohantam a gitáromért és visszafelé már hála Istennek nem volt ott az a barom. Zihálva értem oda a lányokhoz.
- Veled mi történt? Megkergettek?- érdeklődött Emily mit sem sejtve.
- Rosszabb, találkoztam James-el.- fújtattam. A csajoknak elmeséltem a sztorit, igaz, néha felfordult a gyomrom. Hayley tekintete megmeredt, majd hosszas hallgatás után végre megszólalt.
- Hogy keveredtem én össze azzal az állattal?- töprengett. Igen, ez egy igazán érdekes és fogós kérdés, amire nem hiszem, hogy bárki is tudná a választ. A suli elé érve csak egy csapat lányt láttunk, meg a Range Rover-t. Három lehetséges jelöltem volt. Niall, aki Hayley-hez jöhet, Harry vagy Louis pedig hozzám. Az utolsó tippem jött be. Louis ácsorgott a lányok körében és próbált mindenkire figyelni.
- Lépek csajok, oké?- kérdeztem, miközben megöleltem őket.
- Persze, majd délután lehet átnézünk.- mosolygott Hayley, majd elengedtek én pedig odaszaladtam Louis-hoz és megöleltem.
- Mi járatban itt?- érdeklődtem.
- Jöttem a hercegnőmért.- mosolygott.
- Hm, igazad van, láttam ma egy csajt a folyosón báli ruhában és tiarát viselt.- bólogattam meggyőzően, mire nyomott egy puszit az arcomra, bolondnak nevezett, majd magához ölelve próbált kijutni a körből. Nagy nehezen, de sikerült elindulnunk. Hazaérve feltűnt, hogy nagy a csend.
- Srácok?- érdeklődtem.
- Niall átment Hayley-hez, mivel jönnek majd át, csak megelőzte inkább. Zayn Perrie-vel. Liam azzal a csajjal, akinek nem jut eszembe a neve, mert nem sokat beszél róla, hogy mi van köztük. Harry pedig valami rádiós műsorban.- vázolta a tényállást.
- Értem. Szóval, éhes vagy? Csinálhatok valami kaját...- kezdtem.
- Rendes vagy, de mekiben voltam, mielőtt érted mentem.- mosolygott. Kacéran közelebb lépkedtem hozzá. Kezem becsúsztattam a pólója alá, mire torkán akadt a lélegzete.
- Ez még kidolgozott, izmos felsőtest, de ha sokat mekizel és keveset edzel, akkor nem marad sokáig ilyen.- néztem fel rá.
- Ne aggódj miattam, eleget edzek, hidd el.- mosolygott, majd csókra húzta a száját. Hajába túrtam és magamhoz húztam. Néhány másodpercig csak a szemébe néztem, majd tekintetem ajkaira tévedt, végül nem kínoztam tovább és megcsókoltam.