2013. november 4., hétfő

Fény derül a titokra!

*Jade szemszöge*


Miután Louis bocsánatot kért -a maga módján, ugyan, de megtette- lementünk a többiekhez, akik már a kanapén csoportosultak, filmezéshez készülődve. Szélen Niall, mellette Hayley, Zayn, Liam, két üres hely, majd a másik szélen Harry. Louis leült Liam mellé, én pedig Louis és Harry közé. A lábamat Louis ölébe raktam, a fejemet pedig Hazz combjaira hajtottam. Az első film után mindenki cserben hagyott minket, hárman maradtunk kint, úgyhogy kényelmesen elfeküdtünk a hatalmas kanapén. Louis telefonja egyszer csak csipogott, mire felpattant és valamit dadogott arról, hogy neki most le kell lépnie valahová. Nem értettük, de végül is semmi beleszólásunk nem volt a dologba, úgyhogy szó nélkül végignéztük, ahogy felkapja a kocsikulcsát és elviharzik otthonról.
- Feltűnt már, hogy...-kezdtem.
- Hogy egyre sűrűbben csinálja ezt Louis? Persze, a vak is látja!- fejezte be Harry a mondatomat.
- Szerinted egy lány lehet a dologban?- gyúlt fel bennem egy pillanatra a féltékenység.
- Nem tudom, de elég lekezelő veled, mikor hazajön, úgyhogy ha másik csaj van a dologban, akkor biztos nagyon tuti lehet.-kaján vigyorára felszaladt a szemöldököm.
- Kösz az önbizalom építést!- mondtam bólogatva. Ekkor hirtelen magához rántott, meglehetősen szorosan és elővette a mobilját. 
- Nézd csak! Ilyen képeket kapok szinte folyamatosan.- mutogatta a modell alkatú lányokat.- De egyik sem érdekel, mert itt vagy nekem te!- nézett mélyen a szemembe, majd lágyan megcsókolt. Rövid idő alatt az ölében találtam magam. Ajkaimról a nyakamra tért és csókolgatta végig lefelé, a felsőm kivágásánál is hagyott egy két puszit, majd visszatért a nyakamhoz. Újonnan azonban nem finomkodott, szívni és harapdálni kezdte a vékony bőrömet. Be kell vallanom, Harry tevékenykedése nagyon is vonzó volt, az én fejemben viszont zakatoltak a gondolatok.
- Hazz, Hazz! Állj meg egy kicsit!- kérleltem, mire kihúzta a fejét a nyakamból és smaragd pillantásait figyelmesen vetette rám.
- Hallgatlak, szerelmem!- mondta, miközben kimásztam az öléből.
- Engem nagyon érdekel, hogy ki áll Louis viselkedése mögött. Valahogy ki kell derítenünk!- magyaráztam. Gondolkodott néhány percet, majd újra rám nézett.
- Igazad van! Ki fogjuk deríteni! Már meg is van, hogyan!- kezdte, mire figyelmesen végighallgattam a tervet, ami nem más, mint, hogy mikor hazaér és kirakja a telefonját, én felrángatom magammal a szobámba és lefoglalom amíg Harry megnézi, hogy mi az a szám, esetleg elmenti, hogy később felhívhassuk. A terv maga tökéletesen hangzott, csak a kivitelezésben esett némi probléma. Ugyanis nekem holnap suli és Louis még 11 órakor sem volt sehol. Harry-vel tehát elmentünk inkább aludni. Természetesen ma este is velem aludt, legnagyobb szerencsémre.
*Másnap, tanítás után*

Hazaérve Harry-vel elkezdtük a tervünket. Louis telefonja a nappaliban volt. Én pedig útban a szobám felé Louis-al. Mikor beértünk, bevágtam magunk után az ajtót és az ágyamra löktem. Nem szaroztam, a pólóját a nyakáig felhúztam és végigkarmoltam a mellkasán, természetesen nem olyan fájdalmasan. A levegő hallhatóan a torkán akadt vad tetteim hatására. Kényelmesen elhelyezkedtem a csípőjén és a füléhez hajoltam.
- Akarlak, most azonnal!- nyögtem a fülébe szenvedélyesen, majd megcsókoltam, időt sem hagyva a válaszára. Lágyan ráharaptam ajkára, mire azok elnyíltak így nyelvem akadály nélkül csúszhatott át a szájába. Az igazat megvallva tetszett ez az egész. Erélyesen megmarkolta a csípőmet, majd lelökött magáról és egy lágyabb szitokáradat közepette megkérdezte, hogy mi a fenét művelek. Reméltem, hogy Harry-nek elég volt ennyi idő, úgyhogy bevágtam a műhisztit és kirohantam a szobából, le egészen a nappaliba. 
- Megvan a szám, gyere!- szólt vissza futás közben és elkapta a csuklómat, majd maga után húzott. Beszálltunk a kocsijába és elindultunk.
- Sajnálom, nem csináltam jól a dolgomat. Nem hagytam elég időt. Lelökött magáról!!- dühöngtem. Végigsimította a belső combomat nyugtatásképp.
- Ügyes voltál, sok mindent találtam. Vagyis, csak sms-t, de abból rengeteget!- hüledezett.
- Mik álltak bennük?- érdeklődtem.
- Hát, ilyen szex-sms féleség. Leginkább arról volt szó, hogy mennyire kívánják egymást meg ilyenek.- magyarázta. Egy rövid kis kocsikázás után elértünk egy eldugott mellékútra. Kiszálltunk majd Harry tárcsázott. Kihangosította a telefont. Mikor felvették és beleszóltak a vonal másik végén, az ereimbe fagyott a vér. A név hallatán pedig a sírógörcs kerülgetett. Nem akartam elhinni. Mikor Harry látta, hogy elfehéredtem, kinyomta a telefont és óvatosan megfogott majd felültetett a kocsi motorháztetejére. A kocsiból elővett egy ásványvizes üveget és megitatott kicsit.
- Vigyél el hozzá, kérlek! Beszélnem kell vele!- vettem erőt magamon. Megállt előttem, puha ajkait lágyan érintette az enyémekhez.
- Amit csak kérsz, hercegnőm!- mondta, majd beültünk a kocsiba és egészen gyorsan hajtva elértünk addig a bizonyos házig.
- Megvársz itt, vagy jössz velem?- kérdeztem, mielőtt kiszálltam volna.
- Nem tudom, mi vár rád odabent, úgyhogy megyek veled és ha kell, megvédelek!- súgta, majd még egy apró csókot hagyott ajkaimon. Kiszálltunk, majd bezárta a kocsit és benyomtam a kapuzár kódját. Igen, még tudom.  Felsétáltunk a lépcsőn, majd két apró koppintás után kinyitottam az ajtót és bementünk.
- Szép jó napot mindenkinek!- köszöntem. Nevelőapám felpattant a foteléből és hozzám lépett, majd szeretetteljesen az ölelésébe vont.
- Hiányoztál kis hercegnőm!- súgta.
- Te is nekem, Greg!- feleltem, majd szorosabban bújtam az ölelésébe. Édesapja mögött hamar felbukkant az én drága húgicám is. Magamhoz szorítottam Ambert, miközben Greg kezet fogott Harry-vel.
- Foglaljatok csak helyet!- tette a szépet anyu.
- Ó, dehogy. Csak jöttem vázolni a tényeket, te mocskos ribanc!- keltem ki magamból. Greg mozdult, hogy odalépjen, de Harry visszatartotta, azzal a kéréssel, hogy várja ki a végét.
- Mit mondtál nekem?- szaladt fel a homlokáig a tökéletesen ívelt szemöldöke.
- Jól hallottad! Mégis hogy van bőr a képeden. Itt van a férjed, aki imád és eltart, te meg közben egy 21 éves sráccal csalod? Egy szégyen vagy!- vágtam a fejéhez.
- Hogy mersz beleszólni a dolgaimba és így beszélni velem? Én neveltelek fel, te szajha!- ordított rám.
- Ugyan, te neveltél fel? Na ne röhögtess. Mikor elsős voltam, Greg segített a matekban, míg te manikűrösnél voltál. A ballagásomkor tovább ültél a fodrásznál, mint én. Amikor pedig idén tételeket kellett kidolgoznom, ki segített? Persze, hogy Greg, mert te aerobik címszó alatt riszáltad magad az oktatónak. Greg nevelt fel mindhármunkat. És mit érdemel ezért? Azt, hogy te csalod egy sráccal, aki fiatalabb az egyik gyerekednél? Nevetséges vagy!- zártam le a monológomat.
- Én azért valami bizonyítékot kérnék!- mondta Greg csalódott-lesajnáló pillantásokkal illetve anyut. Őszintén megértem. Elvettem anyu telefonját és idézgettem az üzenetekből. Nevelőapám az új infó súlyától megrökönyödve, dühösen dörzsölte az orrnyergét.
- Jade, szívesen látlak itthon, ha szeretnéd, hazaköltözhetsz nyugodtan. Te viszont, Claire, keress gyorsan új szállást, mert ezt az éjszakát már nem töltöd itt!- közölte ridegen. Illetve a rám vonatkozó részt kedvesen. Amber szaladt és szorosan magához ölelt.
- Visszajössz nővérkém?- könyörgött.
- Persze, hogy vissza!- mosolyodtam el.
- Sebaj, én meg majd elalszom Louis-nál ma este, aztán majd lesz valami.- vette félvállról a dolgot anyu. Illetve ezt próbálta mutatni, csak közben potyogtak a könnyei.
- Ja és Harry!- szólította meg Greg a mellettem álló göndört. - Téged is nagyon szívesen látlak itt, ha szeretnétek, mert gondolom ti együtt vagytok...-bizonytalanodott el.
- Az igazság az, hogy...-kezdte Hazz.
- Igen, együtt vagyunk!- kulcsoltam rá ujjaimat az övéire a kijelentés közben. Szétterült arcán a jól ismert hatalmas, gödröcskés mosoly.
- Nagyon köszönöm, azt hiszem élünk a lehetőséggel!- mondta Harry- majd magához húzva megcsókolt. Estére már átcuccoltunk és annak ellenére, hogy Harry-nek van saját szobája, együtt aludtunk.