Költözés

*Jade szemszöge*

Mikor felmentem a szobámba, anyu jött utánam.
- Jade, úgy viselkedsz, mint egy cafka! 18 évesen nem kéne srácokkal aludnod!- kiabált.
- Mondod ezt te, aki 18 évesen már gyereket neveltél! - halkan, vészjóslóan beszéltem.
- Takarodj innen!- ordított rám. - Meg ne lássalak ebben a házban többé!- zavart el, majd kiviharzott a szobából. Dobtam egy sms-t Hayley-nek, majd felhívtam Hazza-t. Elmeséltem neki a bajomat. Kért egy negyed órát, majd rám csörgött, hogy mikor pakoljunk. Kb. 10 percig köszöngettem, hogy megmentik az életemet. Délutánra már az összes cuccom az 1D villában volt. A srácok -Louis kivételével- elmentek vásárolni, mi pedig kettesben maradtunk. A nappaliban ücsörögtünk és beszélgettünk. Hirtelen megint közel kerültünk egymáshoz. És megcsókolt! Amíg hozott inni, gyorsan írtam Hayley-nek, hogy Emily-vel együtt szükségem van rájuk. Talit beszéltünk a parkba. Gyorsan összekészültem és indultam. A nappaliban azért Louis még kikunyizott egy csókot. A parkhoz érve messziről megismertem a lányokat. Rohantam oda hozzájuk és szorosan megöleltem őket.
- Van mit mesélnem!- túrtam a hajamba.
- Induljunk el és mesélhetsz!- simította meg a karomat Emily.
- Az egész ott kezdődött, hogy mikor mentem haza tőletek, összefutottam James-el, aki rájött, hogy átcsesztem a fejét. Rohanni kezdtem előle és a névjegyzékemből felhívtam valakit, aki szerencsére Hazza volt. Megmentett és rávett, hogy aludjak náluk, aztán smároltunk, meg vele aludtam. Reggel hazavitt. Mikor anyu megtudta, hogy hol töltöttem az éjszakát, lecafkázott, amiért 18 évesen egy sráccal mertem aludni, erre a fejéhez vágtam, hogy az én koromban ő gyereket nevelt, mire elzavart otthonról. Felhívtam Harry-t, hogy elmeséljem, de ragaszkodott hozzá, hogy költözzek oda. Aztán átcuccoltunk és valahogy ketten maradtunk Louis-al, aki szintén lesmárolt!- regéltem el az utóbbi 2 nap történetét.
- Melyik csók jobb?- kérdezte Hayley.
- Nem tudom. Louis csókja olyan ártatlan, Harry csókja meg olyan vad! És nekem mindkettő kell!- nyafogtam.
- Jó nagy szarba keveredtél!- húzta el a száját Emily.
- Eléggé.- dünnyögte Hayley.
- Szerintem is, de most mesélj Te! Mi történt a göndörkével?- érdeklődtem.
- Hát, Niall történt!- pirult el.
- Pontosabban?- kértem.
- Úgy volt, hogy elmentem hozzájuk, de Harry tusolt, mi meg addig beszélgettünk. Niall megcsókolt, pont amikor Hazz kilépett a mosdóból. Fura, hogy nem haragudott.- mesélte Hayley.
- Kicsit.- bólogattam. Már vagy 3 órája beszélgettünk, amikor csörgött a telefonom.
- Szia, Louis!- vigyorogtam.
- Szia, Jade!- köszöntek kórusban.
- Bocsi, sziasztok!- javítottam ki magam.
- Ezer éve már, hogy elmentél. Úgy hiányzol!- mondta elnyújtva Niall.
- Kitalálom, éhes vagy és azt szeretnéd, hogy főzzek valamit!- tippeltem.
- Hm, nem csak szép, okos is!- röhögött Zayn.
- Ne nyomulj a nőnkre!- mondta egyszerre Hazz és Louis.
- Jó, megyek, srácok!- nevettem. Elköszöntek, majd hazakísértettem magam a csajokkal.
- Bejöttök?- érdeklődtem.
- A hívás alapján nagy a káosz. Inkább máskor.- nevetett Emily. Elbúcsúztunk egymástól, majd bementem. A srácok letámadtak, hirtelen mindenkinek szüksége lett rám. Egyetlen nőként átvettem a háztartást. Idő hiányában összedobtam egy kis gyrost, aminek a srácok örültek. Amíg ettek, beraktam egy adag mosást is. Mikor végeztek, a tányérokat a mosogatógépbe raktam és bekapcsoltam. A fiúk a nappaliban ökörködtek én pedig kimentem hozzájuk. Harry az ölébe húzott.
- Köszönjük a vacsit!- nyomott egy puszit az arcomra.
- Szóra sem érdemes.- mosolyogtam zavaromban. Inkább felálltam és kerestem magamnak valami teendőt, mert még a végén eldurvultak volna a dolgok. Harry nagy hatással van rám, ami neki hatalmas előny. Nem túlzok, ha azt mondom, egy csábító mosoly elég lenne, hogy az ágyába dugjon. De ott van Louis is, akivel olyan gyorsan telik az idő, mert jól érzem vele magam. A baj csak az, hogy mindkét sráchoz vonzódom. Harry-hez inkább testileg, Louis-hoz érzelmileg. A döntés nehéz, mert lehet, hogy tudnék Harry-hez is érzelmileg vonzódni, ahogy Louis-hoz és fordítva. Az igazat megvallva nem is akarok dönteni. Ekkor Harry utánam szaladt és felkapott.
- Hová sietsz, Hercegnőm?- duruzsolta a fülembe, majd letett a földre. Megvillantotta imádni való mosolyát.
- Nem tudod, mibe sodrod magad!- lépkedtem a lehető legkihívóbban elé. Nem szórakozott, magához húzott és megcsókolt.
- Mondd el, Baby, mibe keverem magam?- kérdezett vissza. Kezemet végighúztam a mellkasán, majd megmarkoltam a férfiasságát nadrágon keresztül.
- Nem hiszem, hogy a legjobb barátaid szeme láttára akarsz lefeküdni velem!- suttogtam kéjesen a fülébe, majd otthagytam. Legszívesebben vele töltöttem volna az éjszakát, kettesben a szobájában, de nem akartam rögtön rámászni, bár a testem nagyon is akarta, az agyam mégis megálljt parancsolt. Felmentem az új szobámba és tanultam egy kicsit az elkövetkező érettségire, egészen addig, amíg meg nem zavart a telefonom. Danny keresett. Lebeszéltük, hogy eljön értem és talizunk. A fiúk meg akarják ismerni őt is, mivel a húgomat látták már. Mikor megszólalt a kapucsengő, kiszaladtam és beengedtem a bátyámat. Bent bemutattam a srácoknak, akik szerintem megkedvelték. Danny vetett egy "okosan a húgommal" pillantást Harry-re és Louis-ra, majd elrabolt két órára. Egy panel előtt megálltunk a városban.
- Az új otthonom!- "mutatta" be a lakást.
- Hogy mi?- fakadtam ki.
- Miután anyu elzavart, én is elcuccoltam. Amber is jönni akart, de anyu azt mondta, mi nem érdekeljük, de Amber nem megy sehová. Amúgy ez egy haverom lakása.- mesélte már a liftben. Amikor kinyílt előttünk a lakás ajtaja, elámultam. Ahhoz képest, hogy panellakás, egész szép!
- Anyu kajak azt mondta, hogy mi nem érdekeljük?- kérdeztem elképedve.
- Szó szerint ezt!- bólogatott.
- Menjünk, látogassuk meg! Szeretem, ha enyém az utolsó szó.- mosolyodtam el. Danny felkapta a kocsikulcsát és el is indultunk. A kapuban állva felhívtam Amber-t.
- Jade, annyira hiányzol!- mondta köszönés nélkül.
- Te is nekünk, Húgi! De most szeretnék kérni egy kis segítséget.- mosolyogtunk össze Danny-vel.
- Bármit!- lelkesedett.
- Hívd ki anyut a kapuba, de ne mondd neki, hogy mi vagyunk!-kértem. Megtette, egy perc múlva anyu a kapuhoz ért. Az arcán meglepettség és félelem keveredett.
- Anyu, nem örülsz nekünk?- tettettem meglepettséget.
- Dehogyis nem! Gyertek csak be!- mondta remegő hangon.
- Nem-nem! Én nem mehetek be!- ingattam a fejem.
- Ugyan kicsim.- kacagott.
- Kicsimnek neveztél? Érdekes, a bátyámnak azt mondtad, hogy mi nem érdeklünk téged, csak Amber. Egy ilyen ember oktat ki engem, hogy mit lehet és mit nem? Most viszont tökéletes életed lehet. A távozásunknak köszönhetően nincs többé SEMMI, ami az előző életedre emlékeztetne.- vágtam a fejéhez, mire elsírta magát.
- Most miért sírsz? Te tanítottad, hogy az őszinteség az egyik legfontosabb dolog az életben.- szólalt meg hosszú hallgatása után Danny.
- Ne csináljátok ezt velem! Szeretlek titeket!- dadogta.
- Gondolkodtál volna, mielőtt elzavartál!- mondtam, ezzel elléptem a kaputól, jelezve, hogy részemről vége a beszélgetésnek. Beültem a kocsiba, Danny még mondott valamit, majd jött ő is és hazavitt. A kapuban szorosan megöleltem, elbúcsúztunk, majd bementem.

*Harry szemszöge*

Mióta Jade elment Danny-vel, az jár a fejemben, amit mondott. "Nem hiszem, hogy a legjobb barátaid szeme láttára akarsz lefeküdni velem" Ezek szerint hajlandó lenne lefeküdni velem? Nem értem. Eddig mindig én voltam a titokzatos. A csajok imádták, hogy keveset tudnak rólam. Én irányítottam. De ez most megváltozott. Jade az, aki irányít. Ez a lány összezavar! Ezért pedig még jobban akarom őt. Talán érzek már iránta valamit. Amikor Louis elmesélte, hogy megcsókolta, majdnem neki ugrottam. Úrrá lett rajtam a féltékenység. Egy pillanatra elfelejtettem, hogy a legjobb barátom és csak az ellenséget láttam benne. Gondolatmenetemből az ajtó nyílása rántott ki. A gyönyörű új lakónk osont befelé, nehogy valakit felkeltsen. Amikor felkapcsolta a lámpát, megugrott.
- Oh, te vagy az? Nem számítottam rád itt ilyen későn.- vallotta be. Elmosolyodtam.
- Gondoltam megvárlak.- fogtam meg a kezét. Magam felé ösztönöztem.
- Ennek örülök.- mosolygott. Az ölembe ült. Egy pillanatra a torkomon akadt a levegő. Szorosan tartottam és felálltam, vele az ölembe. Lefektettem a kanapéra. Fölé hajolva megcsókoltam. Kezeit a feje fölé fogtam és mosolyogtam rá.
- Harry, alszol velem?- kérdezte elpirulva. Lehajoltam hozzá és hosszan megcsókoltam.
- Persze! De biztosan aludni szeretnél?- villantottam rá egy kaján vigyort.