Az egyezség

*Louis szemszöge*

Az éjszaka alig aludtam. Folyamatosan az a kép villogott előttem, ahogy a legjobb barátom megcsókolja a lányt, akit szeretek. Ráadásul együtt is aludtak. Reggel álmosan ültem a nappaliban, kakaót szürcsölgetve, amikor a lépcső nyikordult Harry alatt. Leült mellém a kanapéra.
- Louis, haragszol rám?- óvatosan nézett rám.
- Igen, haragszom!- feleltem hidegen.
- Figyelj, sajnálom! De Jade olyan vonzó lány!- mondta.
- De ő az én barátnőm volt!- csattantam fel.
- Állj! Nem jártatok együtt! Elcseszted, Louis!- szólt vissza.
- Attól még szeretem!- kiabáltam. Ekkor Jade ásítva sétált le a lépcsőn. Mi pedig tovább vitáztunk. Mikor feltűnt neki, hogy mi folyik, gyorsított a lépésein és közénk pattant.
- Srácok, mi a baj? Miért vitáztok?- ártatlanul nézett ránk.
- Kurvára semmi közöd hozzá!- reccsentem rá. Egy pillanatra mintha megrémült volna. Harry maga mögé húzta.
- Szereted. Persze!- hitetlenkedve rázta a fejét Harry, majd felmentek a szobájába. Igaza van, ezt elcsesztem, de nem adom fel.

*Harry szemszöge*

Jade igazán megrémült. Miután megnyugtattam egy kicsit, elkezdtünk beszélgetni. Egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Én az ágyban ültem, a hátam az ágytámlának támasztva, Jade pedig a csípőmön ült lovaglóülésben. Néha loptunk egymástól egy-két csókot. Épp egy csók kellős közepén voltunk, amikor Louis benyitott.
- Ó bocs, nem akartam zavarni.- vigyorgott.
- Akkor mondd gyorsan!- kértem.
- Semmi, csak unatkozok.- mosolygott gúnyosan. Az első reakcióm elég csípősre sikerült volna, úgyhogy inkább megtartottam magamnak.
- Harry, haza vinnél?- kérdezte Jade halkan.
- Persze!- mosolyogtam rá, majd nyomtam egy lágy csókot az ajkaira. Összekaptuk magunkat és elvittem. A házuk előtt még néhányszor megcsókoltam. Majd besétált a kapun, én pedig haza vezettem.

*Jade szemszöge*

A házba beérve a bátyámat a nappaliban találtam. Játékosan ráugrottam. A nevetésünkre anyu kijött a konyhából.
- Jade, hol a jó fenében voltál éjszaka?- vont kérdőre.
- Harry-éknél aludtam.- közöltem, mire anyu valószínűleg elszédült.
- Hogy mit csináltál?- vonta fel a szemöldökét.- Bevetetted magad egy sztár ágyába?- visongott dühösen.
- Az a sztár mentett meg egy erőszaktól, vagy talán a haláltól. Ha ő nincs, lehet, hogy megölnek!  Hálás lehetnél neki!- kiáltottam és felrohantam a szobámba.

*Louis szemszöge*

A nappaliban vártam Harry-t amikor hazáért.
- Beszédem volna veled, Harry!- szóltam oda neki, mikor még a lépcső alján járt.
- Oké, beszéljünk! Gyere!- hívott. Fent a szobájában leültünk.
- Szóval, Én szeretem Jade-t. Arról fogalmam sincs, Te mit érzel iránta. De ez így nem mehet. Mi nem dönthetünk helyette. Azt mondom, hagyjuk, hagy döntsön Ő.- magyarázkodtam.
- Rendben, szóval kipróbálja, hogy milyen velünk, aztán dönt.- bólogatott.
- Valahogy így. De egyben egyezzünk meg!  Nem uszítjuk egymás ellen!-  állítottam fel az egyetlen szabályt. Kezet fogtunk, majd mintha mi sem történt volna, lementünk az emeletről.